Legtöbbünk számára a fogyókúrával, illetve az életmódváltással az a bajunk, hogy a komfortérzetünket biztosító ételekről le kell mondanunk. Éppen ilyenek a sós ropogtatni valók is. No, ezek a fő "ellenségek", ha valóban tudatosan, formánk megőrzéséért, esetleg további tökéletesítéséért és az egészségünkért szeretnénk enni. Mindemellett én személy szerint a gyerekeknek se adnék a kezébe "csipszet", ropit, egyéb, előre csomagolt vicik-vacak rágcsálni valót. Hogy miért? Csak annyit tegyetek meg, hogy beleolvastok az összetevők listájába. És ha ez még mindig nem elég, vagyis rá tudtok legyinteni, akkor gondoljatok arra, mi lehet még bennük, amit rá se mertek írni?...
Nem nagy kunszt ám finomságot adni a Kicsik és Nagyok kezébe. Érdemes az alábbi receptből is egyből dupla, akár tripla adagot készíteni, mert sokáig eláll és hamar fogy.
A tanácsom fogyni vágyó, illetve formát tartani kívánó, valamint örök elégedetlen (erről majd később beszélek) TestszobRász társaimnak ezzel az étellel kapcsolatban az, hogy maximum 4 darabot fogyasszunk belőle például tízóraira, de a délutáni órákban már hagyjuk meg ez az élvezetet a Család aprajának. :)
Hozzávalók:
20 dkg zabpehely liszt, 10 dkg mandulaliszt, 1 ek. kókuszzsír (de lehet sertés- vagy kacsa-, libazsír is nyugodtan), 2 tojás + 1 tojás, szezámmag*, köménymag, lenmag, egy csipet jódozott só
Elkészítés:
Gyúrjuk össze a a 2 tojást a lisztekkel, a zsírral és a sóval. Nyújtsuk ki 3-4 mm vastagra a tésztát. VÁgjuk szép kis téglalapokra, tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe, majd kenjük meg a +1 felvert tojással. Hintsük tetszés szerint magvakkal, de nélkülük is nagyon finom.
180 fokon süssük aranybarnára.
*Megjegyzésem: Ha babáknak adjuk, a magvakkal legyünk óvatosak. Én a Kicsinek külön csináltam natúr verziót. Nem csak az allergia miatt fontos figyelni, az apró kis magvacskákat könnyű félrenyelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése